Nyelvemléktár: Régi magyar codexek és nyomtatványok (1890)
Author: József Budenz , Magyar Tudományos Akadémia, Gábor Szarvas , Áron Szilády
Volume: 14-15
Publisher: Magyar Tudományos Akadémia. Könyvkiadó Hivatal
Year: 1890
Language: Hungarian
Digitizing sponsor: Google
Book from the collections of: Harvard University
Collection: americana
Notes: Editors: 1874-1908, J. Budenz, G. Szarvas and Á. Szilády.
Description
Book digitized by Google from the library of Harvard University and uploaded to the Internet Archive by user tpb.
Read Online
(41 MB)PDF (Google.com)
(~821 pg)EPUB (beta)
(~821 pg)Kindle (beta)
(~821 pg)Daisy (beta)
(1.58 MB)Full Text
(27 MB)DjVu
(33 KB)
Read Online
(8.85 MB)PDF (Google.com)
(~411 pg)EPUB (beta)
(~411 pg)Kindle (beta)
(~411 pg)Daisy (beta)
(692 KB)Full Text
(11 MB)DjVu
(45 KB)Metadata
All Files: HTTP
Czech János
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Czech János (Győr, 1798. június 10. – Pest, 1854. november 1.) városi bíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja
Tartalomjegyzék[elrejtés] |
Élete
Atyja Linzből származott; tanulmányait a pozsonyi evangélikus lyceumban kezdte s a győri akadémiában végezte. Az ügyvédi vizsga után 1820-ban szülővárosában törvényszéki jegyzővé, 1824. városi tanácsossá, 1831. polgármesterré s 1836. főbiróvá neveztetett ki; közben négy országgyűlésen, mint városának követje vett részt. A Magyar Tudományos Akadémia 1832. március 10. választotta rendes tagjai sorába. 1836-ban Győr és Moson megyék, nem nemes létére is táblabiráik közé sorozták, 1840-ben pedig V. Ferdinánd király az újonnan fölállított tanulmányi és központi könyvvizsgáló bizottmány másodülnökévé nevezte ki s egy hónappal utána magyar nemeslevéllel ajándékozta meg. 1848-ban a királyi kincstári levéltár igazgatójává, 1850-ben kincstári, 1854. pénzügyi tanácsossá neveztetett ki. Emlékbeszédet 1854. november 27. Toldy Ferencmondott fölötte az akadémiában.
Lobkowitz-kódex
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Lobkowitz-kódex 1514-ből származó, 116 levél terjedelmű papírkódex.
Három kéz munkája, leírói, valamint megrendelője is minden valószínűség szerint klarissza apácák voltak. Készültének évét a 244. oldalon található bejegyzés árulja el.
Tartalma: imádságok, vallásos elmélkedések, példák és legendák. Szent Ferencről szóló szövegek mellett tartalmazza Szent Eufrozina és Szent Elek legendáját, imádságokat és elmélkedéseket, közöttük a Bod-kódexszel azonos szövegeket. Íráshibáiból megállapítható, hogy nyelvemlékeink zöméhez hasonlóan e kódex is másolat.
A kódexből kiemelkedik a Legenda aurea egyik legszebb magyar fordítása. A kódexet a Lobkowitz hercegi család raudnitzi könyvtárában 1878-ban fedezte fel Csontosi János. A mű ma a prágai nemzeti könyvtár tulajdona.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése