A közismert viccben valaki betelefonált a pozsonyi könyvtárba: -Van valami a szlovák történelemről?
-Igen! Bejön elolvasni? Esetleg elküldjem SMS-ben?
A miénk nem menne el egy sms-ben, pedig nekünk is tellik politikusokra, akik naponta ujrairnák... Ez nem igazán blog, inkább valami gyüjtemény barátaimnak és magamnak, amit egyszer már megtaláltunk, ne kelljen ujra keresgélni, ha kellene. Bárki irhat bejegyzést, kiegészithet, szerkeszthet, javithatja a hibákat. Köszönöm a figyelmét!
MAGYAR KIRÁLY
2010-02-25
Árpádházi királyok pénzei
Corpus nummorus Hungariae. Magyar egyetemes éremtár (1899)
1. köt. Árpádházi királyok kora. Pótlék Magyar egyetemes éremtár füzetéhez: Árpádházi királyok pénzei; írta Zimmermann Lajos.--2. köt. Vegyesházi királyok kora
Miről szól Szent László magyar király legendája a Képes Krónika szerint?
harcáról a kun vitézzel
A Szent László-legenda a magyarországi templomokban a középkorban megfestett jelenetsor a szent király harcáról és párviadaláról a kun vitézzel.
Szent László több csatában küzdött a betörő sztyeppei csapatok ellen. A jelenetsort a Kerlés hegyi ütközethez kapcsolják. A csatát a Képes Krónika írja le részletesen. Ennek eseménysora a következő:
Szent László herceg észrevesz egy pogány vitézt, aki egy szép magyar lányt visz lova hátán.
Szent László herceg üldözni kezdi Szög nevű lován.
Amikor már eléri és lándzsájával ledöfné nem tudja az utolsó métereken közelebb vinni lovát a vitézhez.
Ezért így kiált Szent László herceg a lányhoz: »Szép húgom, ragadd meg a kunt az övénél és vessed magad a földre!«
A leány ezt megteszi. A két küzdő fél birkózni kezd.
Szent László nem bírja legyőzni a kun vitézt. A leány segít és a kun vitéz inát elvágja.
Szent László a leány segítségével nyaksebet ejt a kun vitézen.
Az utolsó jelenetben Szent László a leány ölébe hajtva fejét pihen.
László Gyula mintegy félszáz falképsor meglétét mutatta be könyvében. Többet az ismertek közül elveszítettünk azáltal, hogy a templomot elbontották (pl. Homoródszentmárton, Sepsibesnyő stb.) Néhányról Huszka József rajzmásolatot készített és ezeket az Országos Műemlékvédelmi hivatalban őrzik. A ma ismert és látható harminc Szent László-legenda falképsor a 14. és a 15. század során készült. Akkori uralkodóink, Anjou házi Károly Róbert, Nagy Lajos, és Luxemburg-házi Zsigmond király korára vált a lovagkirály Szent László az uralkodók példaképévé. Ezért is temetkeztek Szent László mellé a váradi székesegyházba.
A Szent László legenda jelenetsorának több részlete előfordul régészeti leleteken Eurázsia közelebbi és távolabbi vidékeiről. A legismertebb az Ermitázsban, Szentpétervárott őrzött hun-szkíta övdíszpár a pihenési jelenthez hasonló elrendezéssel.
Leggyakoribb a birkózási jelenet, melyből többet összegyűjtött László Gyula régészprofesszor munkáiban. Gyakran a lovak is küzdenek egymással. Ilyen övlemez is ismert Ordoszból. A birkózási jelenet szerepel a vjatkai tálon is, Szibériából.
László Gyula előtt már Nagy Géza fölvetette, hogy a legenda egy ősi eurázsiai mítosz megszentelt formája a keresztény templomokban. Az ősi mítosz a sötétség és a világosság harca, a vitézek alakjával, küzdelmével megszemélyesítve.
Irodalmi munkák alapján többen a Molnár Anna balladát is a mitikus kapcsolatokhoz sorolják.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése